Hygge – Miért épp a dánok a legboldogabbak?

Idén valamiért várom a novembert. Pedig ez egyetlen hónap, amit eddig nem tudtam megszeretni: ködös, esős, hideg és napokig nem süt ki a Nap. Most viszont hálás vagyok, mert ez a hónap arra késztet, hogy többet legyek otthon és lelassítsak az egész éves pörgés után. No de miért ezzel kezdem? Azért, mert az “átlagos” dán időjárás nagyon hasonlít a mi novemberünkhöz. Ha éppen nem esik az eső, akkor biztosan a szél fúj. Mégis, a dánok a rettenetes időjárási adottságaik ellenére évek óta a legboldogabb nemzetek egyikét jelentik, sokáig elsőként szerepeltek a világ országait összehasonlító boldogságrangsorban.

Természetesen sokakat elkezdett foglalkoztatni, hogy mi lehet a dánok titka. Azok közé a szerencsések közé tartozom, akik személyesen tapasztalhatták meg a dán életvitel különlegességét, mivel fél évig éltem a fővárosukban, Koppenhágában. Ez az időszak nekem is életem egyik legboldogabb időszakát jelentette, most utólag már azt gondolom, hogy nem véletlenül. Az első szó, amit megtanultam dánul a “hyggelig” kifejezés volt. Ez a szó nehezen fordítható magyarra, vagy bármilyen más nyelvre, jelentése leginkább a meghitt, otthonos, “cosy” szavakhoz áll közel. A dánok előszeretettel használták a hyggelig kifejezést mindenféle összejövetel alkalmával, melyeknek az volt a közös jellemzője, hogy egy kisebb társaság gyűlt össze valakinek a lakásán vagy a kollégiumi konyhában (jó időben a szabadban), közös sütéssel-főzéssel kiegészítve, hangulatos gyertyákkal és a jól ismert egyszerű, de kényelmes skandináv bútorokkal körbevéve.

Meik Wiking Hygge című könyve szintén a dán boldogság lehetséges elemeit vizsgálja, és egyenként ad receptet ahhoz, hogy mi kell a “hyggelig” életvitelhez. Wiking kutatása szerint a hygge egyik fontos “kelléke” néhány közeli barát vagy családtag, akikkel jól érezzük magunkat. Bár meg lehet élni a meghittséget egyedül is (és fontos is ez a típusú “töltődés”), az igazi boldogságérzést mások képesek kiváltani bennünk.

Mi tehát a dán recept? Töltsünk sok időt a barátainkkal és a családunkkal, és biztosítsuk annak a lehetőségét, hogy ez nyugodt körülmények közötti, közös tevékenységen keresztüli, minőségi idő legyen. Még egy fontos adalék ehhez: a Dániában töltött idő alatt azt is megtanultam, hogy ezek az együtt töltött esték általában nem teljesen spontán alakultak: mindig volt néhány olyan személy, aki házigazdaként rengeteg energiát tett abba, hogy minden megfelelően elő legyen készítve a hangulatos eseményhez. Megtervezték a menüt, beszerezték a hozzávalókat, a díszítés elemeit és persze koordinálták a többieket. A hyggelig eseményhez tehát szükség van arra, hogy gondoskodjunk a részletekről. A kivitelezés viszont már nem egyetlen ember feladata, hanem mindig közös, örömteli tevékenység, ahol a  végeredmény már másodlagos. Itthon talán a karácsonyi készülődés állhatna a legközelebb ehhez, és a fentiek alapján talán mindannyian be is tudjuk azonosítani, hogy általában hol rontjuk el. De miért is várnánk karácsonyig?